2008.10.21.- CKM interjú

Még Michael Schumacher sem kezdte olyan fényesen F1-es szárnyalását, mint ez a gimnazista kinézetű 21 éves srác, aki a legelső F1-es hétvégéjén megfutotta a pénteki legjobb időt, aztán pontszerző lett első versenyén.

Alig egy évvel azután, hogy a Toro Rossóhoz került, megkaparintotta az első győzelmét is a pole pozícióból indulva.


 CKM: Sebastian, úgy nézel ki, mint egy ázott veréb! Gondolom, nem csak az esőtől…
Sebastian Vettel: Ahogy lejöttem a sajtószobából az interjúk után, a csapatom rendesen meglocsolt pezsgővel. Gondolhatod…

CKM: Milyenek voltak az Olasz Nagydíj utolsó körei belülről?
Sebastian Vettel: Nagyon vizesek! Ahányszor elhasítottam a depófal mellett, mindig kerestem a szerelőimet, kezükben a táblával, rajta a „P1” felirattal. Akkorra már elhittem, hogy ez nem lehet tévedés. Végig tudtam koncentrálni: tudtam, hogy elég benzinem van, hogy nem kell kímélnem a motort, már csak célba kell érnem a vassal. Azt is tudtam, hogy a kanyarokban nagyon résen kell lennem, le ne fussak a száraz ívről, mert elég egy rossz mozdulat, és máris kicsúsztam egy víztócsán. Aztán amikor a végén a versenymérnököm, Giorgio beszólt a rádión, hogy megnyertük a versenyt, valami leírhatatlanul jó érzés fogott el. Sokkal jobb, mint amilyennek előtte elképzeltem!

CKM: Monzában ünnepeltél a családoddal és egy csinos, szőke hölggyel…
Sebastian Vettel: Igen, ő Hanna, a barátnőm. Még a gimiben ismerkedtünk össze, azóta tart a románc és remekül megvagyunk! Sokan azt hiszik, a Forma–1-es pilóták élete csupa csillogás, éjjel-nappal hajtjuk a csajokat, pedig ez tévedés. Nemrég együtt voltunk Dubaiban Hannával egy last minute úton, csak mi ketten, és remekül éreztük magunkat!

CKM: Te is a klasszikus módon, a házatok körül gokartozva kerültél kapcsolatba az autósporttal?
Sebastian Vettel: Valahogy úgy. Előbb a nővérem kapott gokartot: az övét próbáltam ki három és fél éves koromban, a házunk mellett a kertben. Hétéves voltam, amikor először indultam versenyen. Apám ismert hegyiversenyző volt, a nővéremmel sokat lógtunk vele külföldön, így az egész gyerekkoromat meghatározta az autóversenyzés.

CKM: Mit szólsz ahhoz, hogy sokan máris Michael Schumacherhez hasonlítanak?
Sebastian Vettel: Évek óta jóban vagyunk Michaellel, és tudom, hogy olyan ember, aki két lábbal jár a földön, akárcsak én. Viccesnek tartom, hogy hozzá hasonlítgatnak, hiszen ő hétszeres világbajnok, a mai mezőnyből talán csak Fernando Alonso mérhető hozzá, aki kétszeres bajnok. Ez sok mindent elárul. Én még csak most nyertem meg az első versenyemet, de tudod, hogy van ez: ha az ember egyszer belekóstol a lekvárba, utána mindig többet és többet akar!

CKM: Igaz, hogy ugyanaz az úriember állított az autóversenyzői pályára, mint aki annak idején Schumi első lépéseit is egyengette?
Sebastian Vettel: Így van, Gerhard Noack, egy kiváló sportmenedzser. Az ő nevét Németországban nemcsak Michael miatt ismerik, hanem onnan is, hogy a teniszező Tommy Haas, meg jó néhány kiváló focista karrierjét is egyengette. Ők ma egytől egyig a legjobb európai futballkluboknál játszanak.

CKM: Neked viszont nincs saját menedzsered. Mit gondolsz, meddig tartható ez az állapot?
Sebastian Vettel: Eddig nem igazán volt szükségem rá. Miután 2004-ben második lettem a Formula BMW-sorozatban, kaptam egy jó ajánlatot a Red Bulltól, akik a mai napig figyelnek rám, hogy mindig a lehető legjobb helyen legyek a karrierem szempontjából. A Red Bull segítségével kerültem annak idején a Renault-világsorozatba, aztán lettem a BMW Sauber tesztpilótája, velük futottam 2007-ben az első versenyemet. De az első sikerek sok mindent megváltoztatnak; már látom, hogy hamarosan szükségem lesz egy rendes menedzserre.

CKM: Egy F1-es győzelem megnyitja a nagy kasszákat is. Szereted a pénzt költeni, vagy inkább takarékos vagy?
Sebastian Vettel: Ahol felnőttem, teljesen hétköznapi emberek élnek, én is ilyen neveltetést kaptam. Persze amire szükségem van, azt megveszem, de nem járok Prada cipőben és nincsenek drága autóim. Saját magam miatt eddig a legtöbbet egy kondigépre adtam ki, 8000 eurót fizettem érte, de ezen kívül tényleg semmi rendkívüli. Mindent a csapatom fizet.

CKM: A csapatfőnököd, Gerhard Berger nagyon elégedett veled. Tudott tanítani neked egy-két mesterfogást az öreg?
Sebastian Vettel: Őszinte leszek: nem nagyon. Gerhard jó menedzser és remek csapatvezető, emellett szuper humora van, könnyen szót értünk egymással. De ő húsz évvel ezelőtt versenyzett, amikor még kézzel kellett váltani és nem volt szervókormány sem. Teljesen más volt akkoriban a Forma-1-ben szerepelni, mint manapság. Néha odajön hozzám a rajtrácson és felhívja a figyelmemet, milyen jó lábai vannak a táblatartó kislánynak, ezen jókat szoktunk mulatni. De tévednek, akik csak a laza playboyt látják benne: Gerhard nagyon kemény és profi tud lenni, ha munkáról van szó.