Németország
A Német Szövetségi Köztársaság (németül Bundesrepublik Deutschland; nemzetközi szerződésekben, okmányokban, hivatalos fórumokon a Németországi Szövetségi Köztársaság megnevezés szerepel hivatalos országnévként) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma, Közép-Európában fekszik. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. Nyugat-Németország az Európai Unió egyik alapító tagja volt. Fővárosa Berlin, jelentős nagyvárosok még München, Köln, Hamburg, Frankfurt am Main és Stuttgart. 357 021 km2 területével Európa hatodik legnagyobb területű, 82 431 390 lakosával Európa második legnépesebb országa. Jelentős szerepet játszott az első, és a második világháború kirobbantásában, mely után az országot két részre osztották, A Német Szövetségi Köztársaságra, és a Német Demokratikus Köztársaságra. A két rész 1990. október 3-án egyesült egymással.
Éghajlat
Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat.
Népesség
Legnépesebb települések
Németországnak több nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelenős szerepe van, Berlin fővárosként a legjelentősebb. További jelentős nagy városok mindenekelött Hamburg és München. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék a Frankfurt és Stuttgart régió.
Németország 5 legnépesebb városa (2005. december):
- Berlin (3 392 425 lakos)
- Hamburg (1 751 000 lakos)
- München (1 288 307 lakos)
- Köln (975 907 lakos)
- Frankfurt am Main (651 087 lakos)
Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január):
- Rajna-Ruhr (11 785 196 lakos)
- Rajna-Majna (5 822 383 lakos)
- Berlin/Brandenburg (4 262 480 lakos)
- Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos)
- Sachsendreieck (3,5 millió lakos)
Sportélet
Az Allianz Arena a Bayern München otthona, valamint a 2006-os labdarúgó-világbajnokság helyszíne is volt
A sport lényeges része Németország életének. 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot. A labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több mint 6.3 millió aktív taggal a Német Labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund) a legnagyobb sportszervezet a világon ebben a válfajban.A Bundesliga a világ második legnagyobb átlagnézőszámmal rendelkező hivatásos sportbajnoksága. A német labdarúgó-válogatott megnyerte az 1954-es, az 1974-es és az 1990-es labdarúgó-világbajnokságot, valamint az 1972-es, az 1980-as és az 1996-os labdarúgó Európa-bajnokságot is. A legsikeresebb és leghíresebb labdarúgók közé tartozik Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Jürgen Klinsmann, Lothar Matthäus és Oliver Kahn. A férfiak mellett a német női labdarúgó-válogatott is a világ élcsapatai közé tartozik. Kétszer (2003, 2007) nyerték meg a női labdarúgó-világbajnokságot. A női világbajnokságok történetében Birgit Prinz a legeredményesebb játékos, ő négy vb-n vett részt, és ezeken 14 találatig jutott. A következő női világbajnokság házigazdája Németország lesz. Az ország eddig már négy nagy labdarúgó tornának adott otthont: az 1974-es labdarúgó-világbajnokságnak (Nyugat-Németországként), az 1988-as Európa-bajnokságnak (Nyugat-Németországként), a 2005-ös Konföderációs Kupának és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságnak. Egyéb népszerű sportágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.
Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország, 1958 – NDK, 1961 – NSZK, 1974 – NDK, 1982 – NSZK, 2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK, 1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült.
Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Futamgyőztes autói, csapatai és versenyzői vannak a németeknek. A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője Michael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot és futamgyőzelmet szerzett, mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legjobban kereső sportolók közé tartozik, és ezáltal milliárdossá vált.A BMW és a Mercedes a motorsport vezető csapatai közé tartozik. A Porsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. A Deutsche Tourenwagen Masters Németország népszerű versenysorozata.
A német sportolók az Olimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmadik helyét foglalják el, ahol összevonva szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot, míg a 2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek. Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak, 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg, 1936-ban.
Gasztronómia
A tipikus német konyha virsli- és kolbászfélékben változatos és csípős ízvilágú, a húsételeket általában szósszal eszik. Kedvelik az ún. "Eintopfgerichte" (egytál-) ételeket. Ezenkívül kedveltek még a különböző tésztaételek is, mint például a nokedli, a nudlifélék és gombócok. A német konyhában rengeteg süteményféle van, például gyümölcstorta és túróslepény.
Tipikus német specialitások:
- az összes halféle
- disznócsülök
- vadhúsok
- fehérvirsli édes szósszal
- rákleves
- „Hefeklöße”
- sós sültoldalas savanyúkáposztával
Ünnepek
Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.
Dátum |
Magyar név |
Német név |
Megjegyzés |
Január 1. |
Újév |
Neujahr |
|
Január 6. |
Vízkereszt |
Hl. Drei Könige |
Bajorországban, Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban |
– |
Nagypéntek |
Karfreitag |
dátum változó |
– |
Húsvéthétfő |
Ostermontag |
dátum változó |
Május 1. |
A munka ünnepe |
Tag der Arbeit |
|
– |
Áldozócsütörtök |
Christi Himmelfahrt |
dátum változó |
– |
Pünkösdhétfő |
Pfingstmontag |
dátum változó |
– |
Úrnapja |
Fronleichnam |
Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó |
Augusztus 8. |
Békefesztivál |
Friedensfest |
csak Augsburg városában |
Augusztus 15. |
Nagyboldogasszony napja |
Mariä Himmelfahrt |
a Saar-vidéken és Bajorország katolikusok lakta területein |
Október 3. |
A német egység napja |
Tag der Deutschen Einheit |
1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett |
Október 31. |
A reformáció napja |
Reformationstag |
Szászországban, Szász-Anhaltban, Türingiában, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Brandenburgban |
November 1. |
Mindenszentek |
Allerheiligen |
Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja. |
– |
A vezeklés napja |
Buß- und Bettag |
Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó |
December 25. és 26. |
Karácsony |
Weihnachtsfeiertag |
. |
|