A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

 

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a Finn-öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a Botteni-öböl. Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappföld legészakibb pontján (a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn öbölben, ezeket úgy is hívják, hogy Archipelago. Finnország azok közé a kevés országok közé tartozik, amelyek még mindig növekednek. Az ország területe körülbelül 7 négyzetkilométert nő évente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerből.

A világ legnagyobb szigetvilága a Botteni-öböl és a Finn-öböl között található, nagyjából 50 000 sziget alkotja

A rozsomák leginkább Lappföldön elterjedt

Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. A legdélibb tájakon még meglehetősen gazdag a flóra, de ahogy északra haladunk, rohamosan szegényedik a növényvilág. Így érthető, hogy mezőgazdasági termelést fenntartani meglehetősen költségigényes és sokfajta kockázatot hordoz. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.)

Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nő, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata. (Mellesleg vadon él az év legnagyobb részében.)

Történelem 

Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.

Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai.

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

Finnország 1920-1940

1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A II. világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.

1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.

A II. világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között.

1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás 

Alkotmány, államforma 

Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 

Eduskuntatalo, a finn parlament főépülete

A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.

A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.

A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

Közigazgatási felosztás 

Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:

Az Åland-szigetek széleskörű autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.

Finnország dialektusok, folklór vagy népszokások alapján is felosztható, azonban ezeket a különbségeket elhalványította a II. világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.

A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20 régióban működnek együtt.

Főváros: Helsinki (559 700 lakos)

Politikai pártok

A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az "Igazi Finnek" (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és a Finn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto).

Népesség

A finn népesség jelenleg körülbelül 0.2%-kal növekszik évente.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A Helsinki Katedrális, II. Sándor orosz cár szobrával

A „Téli háború” után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a 1990-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél és a finnországi-svéd ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.

A legtöbb finn (89%) a Finn Evangélikus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: más protestáns közösség tagja,római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.

Gazdaság 

A Nokia, Finnország legnagyobb társaságának főhadiszállása.

Általános adatok 

Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.

Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.

Gazdasági ágazatok 

Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.

Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.

Kultúra 

Kémény nélküli finn szauna, egyike a kultúra eredeti finn elemeinek.

Oktatási rendszer 

A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.

Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk.

Az egyetemeken kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódik hogy sok zenekar van.

Kulturális intézmények 

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek 

finn művészet

Hagyományok 

Sport 

Mika Häkkinen, kétszeres Forma–1-es világbajnok.

Finnországnak több híres sportolója van. Ilyen az autóversenyzés terén Mika Häkkinen kétszeres Forma-1 világbajnok (1998, 1999), aki jelenleg a DTM-ben versenyez, Ari Vatanen rally világbajnok (1981), Tommi Mäkinen négyszeres rally világbajnok (1996-1999), Marcus Grönholm kétszeres rally világbajnok (2000, 2002), Juha Kankkunen négyszeres rally világbajnok (1986, 1987, 1991, 1993), Kimi Räikkönen Forma-1 világbajnok (2007) a Ferrari színeiben, Keke Rosberg Forma-1 világbajnok (1982), Heikki Kovalainen F1-pilóta (2008-ban a második idényét kezdi a Forma-1-ben a McLarennél), tenisz terén pedig Jarkko Nieminen. A műkorcsolyában több hölgy is képviseli az országot. Finnország főleg a téli sportokba kapcsolódik be, de úszóik közt is vannak hírességek, mint Joona Puhakka, Ville Vahtola és Jukka Piekkanen.

Ünnepek