Az autó- és motorsport krémjét felvonultató, gálaszerű esemény idén először került megrendezésre Thaiföld fővárosában, Bangkokban, a pálya vonalvezetés azonban a megszokott volt. Nehezítésként ezúttal viszont egy dupla sikánt építettek abba a gyors, hídszerű szakaszba, ahol a pálya keresztezi önmagát - ez az újítás pedig többeket is megtréfált, hiszen két másodperces időbüntetésben részesült az a versenyző, aki autójával megérintette a korlátokat.

A nyolc csapatot két négyes csoportba sorolták, ahol minden versenyzőre három futam várt, azaz egy csapat összesen hat győzelmet szerezhetett. Az A csoport mezőnye bizonyult kiegyenlítettebbnek, ahol a britek, az amerikai kontinenst képviselők, a franciák, és az All-Star páros mérte össze az erejét. Végül utóbbi két együttes, azaz a Romain Grosjean - Sébastien Ogier, valamint a Tom Kristensen - Jorge Lorenzo duó jutott tovább az elődöntőbe, ahol a furcsa lebonyolítási rend szerint ismét egymással kellett megmérkőzniük.

Előtte azonban még lezavarták a B csoport mérkőzéseit is, ahol az ötszörös címvédő németek mellett az ausztrálok, a friss ROC Ázsia-bajnok indiaiak, és a pénteki selejtezőből kikerülő legjobb thaiföldi duó küzdött meg egymással. A papírforma pedig érvényre jutott, hiszen a németek és az ausztrálok (Jamie Whincup, Mike Doohan) végeztek a tabella első két helyén.

Innentől pedig egészen simán és gyorsan zajlottak az események. A franciák 2:0-ra verték az All-Star csapatot az egyik ágon, a másikon pedig Schumacherék ugyanilyen arányban győztek az ausztrálok ellen, azaz döntő futamra egyik esetben sem volt szükség.

A fináléban így Grosjean és a tavalyi egyéni győztes Ogier nézhetett farkasszemet a torna mumusának tartott németekkel, akik viszont ezúttal sem hagyták érvényesülni ellenfeleiket. Az első menetben Schumacher legyőzte az első kör végén a nagy sietségben kissé megcsúszó Grosjeant, majd a következőben Vettel hasonló magabiztossággal múlta felül Ogiert, hogy a levezetőkörben már Schumacherrel az autója oldalán, együtt ünnepelhessenek.

A Formula-1 két világbajnoka jelenleg összesen már 10 vb-trófeán osztozik, a ROC-on pedig 2007-ben kezdték közös menetelésüket. Gondoljunk csak vissza, akkoriban Vettel még éppen hogy bemutatkozott az F1-ben, Schumacher pedig akkor még véglegesnek hitt visszavonulása első évét töltötte - milyen sok minden történt az azóta eltelt időben...

Az autót leparkolva arcukra komolyságot erőltetve próbáltak nyilatkozni, amikor arra kérték őket, árulják már el a hat éve tartó siker titkát.

„Egész éven át tartó, kemény előkészületekre volt szükség, a mérnökökkel folyamatosan dolgoztunk a beállításokon, megbeszélésekre jártunk...” - igyekezett elviccelni a választ Schumacher.

„...éjjel-nappal dolgoztunk, rengeteg álmatlan éjszakán vagyunk túl” - tette hozzá hasonló hangnemben Vettel.

„Különösen múlt éjszaka!” - vágta rá, bizonyára a péntek esti sörözésre gondolva Schumacher, amire végül mindketten nevetésben törtek ki.

És hogy vajon 2013-ban is visszatérnek-e, hogy megpróbálják hetedszer is elhódítani a bajnoki trófeát?

„Természetesen, itt kell lennünk” - mondta Schumacher. - „És egyébként is a hetes a szerencseszámom, szóval nagyon oda kell majd tennünk magunkat.”

Németország tehát továbbra is megállíthatatlan volt a nemzetek kupáján, míg a franciák a második helyért járó trófeát vehették át, így Grosjean révén még egy F1-es pilóta jelen lehetett a dobogón.

Holnap közép-európai idő szerint 14 órai kezdéssel a hagyományosan sokkal kiszámíthatatlanabb egyéni küzdelem veszi kezdetét, ahol már mind a 16 résztvevő önmagáért harcol. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés: Schumachernek vagy Vettelnek hogyhogy nem sikerült még sohasem ebben a számban diadalmaskodnia?